Lobbierő híján a hazai tőzsdecégek

A Lobbyfacts.eu összesítése szerint az utóbbi években a hazai tőzsdetársaságok közül a Mol lobbitevékenysége volt a legaktívabb. A lobbizásra költött összeg a Molnál folyamatosan nőtt 2011 és 2016 között, az időszak elején még az évi 100 ezer eurót sem elérő költés öt év alatt 550 ezer euróra emelkedett.

Az összesítés szerint a Mol az energetika, a klímaváltozás, a környezet, az adó, a közlekedés, a verseny és a társasági jog témakörökben lobbizott az Európai Unió döntéshozóinál.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint a félmillió eurós nagyságrend a Mol költségeit tekintve marginális, számára meglepetés lenne, ha az olajtársaság valóban csupán ennyit költene egy évben érdekérvényesítési tevékenységre. Mint a Világgazdaságnak elmondta, a Mol aktuális európai uniós lobbitevékenysége nem ismert, de például

racionális döntés lenne, ha fellépnének a bioüzemanyagok felhasználhatóságának korlátozása érdekében.

Az olajtársaság tagja több – mintegy 25 – szakmai szervezetnek is, amelyek szerepe részben az érdekérvényesítés. 2017-ben 1,03 millió eurót költött a Mol ilyen szervezetekben tagdíjakra. A Mol csoport részeként a TVK tagja a European Chemical Industry Councilnak (CEFIC), így a vállalat részt vesz a döntés-előkészítési és jogalkotási folyamatokban, valamint a petrolkémiai üzleti érdekek képviseletében. A Lobbyfacts.eu összesítése szerint a CEFIC az első helyen áll az EU-s lobbizásban, 2017-ben 12,3 millió eurót költöttek érdekképviseleti célokra.

Fotó: Kallus György

A Richter esetében nincs dedikált költés EU-s lobbicélra.

Az EU-s­­ ér­dekérvényesítő tevékenységet – amely nem Richter-specifikus – a Medicine for Europe nevű brüsszeli gyógyszeripari érdekképvise­leti szövetségi tagságon keresztül látjuk el, nem közvetlen módon

– mondta a Világgazdaságnak Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.

A Richter szemszögéből idén két fontos EU-s szabályozás változik, az egyik az úgynevezett SPC-mentesség, a másik pedig az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése. Az európai piac tekintetében a kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC-k) kérdése a fontosabb, szabályozásuk érinti a generikusgyógyszer-gyártó piac szereplőit. A folyamat az első szakaszban van – az Európai Bizottság tett javaslatot a módosításra –, az érdekérvényesítés már ebben a szakaszban elkezdődött.

Forrás: vg.hu