Súlyos árat fizethetnek a nők, akik a karriert választják

Magyarországon egyértelműen a férfiak uralják a felsővezetői pozíciókat, csupán hosszas gondolkodás után ugrik be egy-egy olyan cég, ahol egy nő irányít. A témával nemrég az Eurostat is foglalkozott, igaz, az Európai Unió statisztikai hivatala azt vizsgálta, hogy tavaly a legnagyobb nemzetközi tőzsdén jegyzett társaságok vezetőségében mekkora arányt képviselnek a nők. Az eredmény Magyarországra nézve szomorú képet festett, hazánkban ugyanis a tavalyi évben ez az arány csupán 14,9 százalék volt. Szemben mondjuk Izlanddal, ahol ugyanez majdnem 50 százalékot tett ki, vagy az EU átlaggal, ami 26,7 százalékot jelentett.

Egy szektorban biztosan tarolnak a nők

Az adatok alapján tehát elmondható hogy a magyar nők szinte alig rúgnak labdába férfi társaikhoz képest. Ráadásul sokan azt gondolják, hogy ez jól van így, révén a nők úgysem tudnak egy bizonyos szintnél tovább fejlődni, így nem is lehetnek képesek egy vállalatot vezetni. Jobb nekik tehát, ha az alsóbb pozíciókban maradnak.

A nőknek a cégmérettől függetlenül is jelentős akadályokat kell legyőzniük
Fotó: Pixabay

„Alapvetően rendkívül alacsony a nők aránya a felsővezetésben, szintén az Eurostat adatai szerint, a cégvezetés területén csupán 6,3 százalék a nők aránya” – mondta el a VG.hu megkeresésére Ficza János, a Workania.hu állásportál szóvivője. A szakembertől többek között arról érdeklődtünk,

  • hogy létezik-e olyan terület, ahol a nők vannak többségben,
  • és mi lehet a férfiak dominanciájának az oka?

Kérdéseinkre válaszolva a szóvivő arról tájékoztatott, hogy csak nehezen találni olyan ágazatot, ahol a nők „uralkodhatnak”. Ilyennek mondható például az oktatás, az iskolák igazgatói pozícióiban ugyanis jellemzően nők ülnek. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott, a 2016/2017-es tanévre vonatkozó adatok is bizonyítják. Ebből kiderült, hogy ebben a tanévben mindössze százhúsz férfi és 31 342 nő dolgozott a magyarországi óvodákban, vagyis a férfi pedagógusok aránya az egy százalékot sem éri el ezen a területen.

Gyermekáldás, avagy derékba tört karrier?

Hogy a legtöbb ágazatban a vezető pozíciókba nő szinte alig jut el, annak Ficza János szerint egyetlen fontos oka van:karrierjüket jellemzően megtöri a gyermekvállalás és a gyes, ezzel hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról.

„Ezzel szemben a férfiak a társadalmi elvárásoknak is megfelelően sokszor előnyben részesítik a karriert a magánélethez képest” – fűzte hozzá.A szakember által felvetett probléma tavaly ősszel a kormánynál is lecsapódott.

A nőknek kétszer annyit kell dolgozniuk

Női vezetőként nem könnyű feladat helytállni, hiszen a munka után jön a következő műszak, a család, a gyerekek – gondolhatnánk. Ugyanakkor egy interjúban pontosan erre cáfolt rá Heal Edina, a Google Magyarország korábbi vezetője, aki szerint a férfi vezetőknek is ugyanaz a feladatuk mint a nőknek, hiszen nekik is van családjuk. A női vezetőkkel kapcsolatban viszont még mindig szkeptikusak és előítéletesek az emberek, emiatt nagyobb teljesítményt is várnak el tőlük. Ebből adódóan egy női vezetőnek kétszer annyit kell letennie az asztalra, hogy sikert érhessen el, mint egy férfinak.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára legalábbis a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Női közéleti vezetőképző című képzésének ünnepi megnyitóján megjegyezte: a nők közéleti jelenlétét tekintve Magyarország még nincs a lista élén, ezért az állam célja, hogy vonzóbbá tegye a közéletet a nők számára. Fontosnak tartják, hogy Magyarországon legyen egy női közéleti vezetőképzőhely, ahol egymásra találhatnak azok a nők, akik érdeklődnek a közéleti kérdések iránt.

A Vezetőképző Akadémia azóta is működik, bevallásuk szerint azért, hogy olyan tudást nyújtsanak, amelynek birtokában alkalmassá válnak a jövőbeni vezetői szerep betöltésére.

Így már csak egy kérdés marad, hogy a képzésen résztvevők hol teljesedhetnek ki.

Megkérdeztük a Workania szóvivőjét, hogy lát-e összefüggést a cégek nagysága és a nők által betöltött vezetői pozíciók között. Ezzel kapcsolatban Ficza János elmondta, nem állnak rendelkezésére e tekintetben adatok. Rámutatott ugyanakkor egy fontos dologra: alapvetően egy multinál hosszabb ranglétrát kell bejárni, a kisvállalkozások esetében pedig a vezetők hosszabb ideig maradnak a pozíciójukban. Így a nőknek a cégmérettől függetlenül is jelentős akadályokat kell legyőzniük.

A nők nemhogy vezetők nem lesznek, még alul is fizetik őket

Összességében kijelenthető, hogy a magyar nők egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. A hagyományokból adódóan nem csak a vezetői posztokra nem tudnak oda érni, de még a fizetésük is aránytalan a férfiakéhoz képest. A magyar férfiak és nők közötti bérkülönbség 2016-ban bőven 10 százalék fölött alakult. Ennek oka egyébként szintén a vezetői pozíciókra vezethető vissza, miután alacsony arányban képviseltetik magukat a legjobban fizetett közép- és felső vezetői pozíciókban.Fontos megjegyezni, hogy a bérolló szűkítésére legalább látni valódi esélyt, még ha annak körvonalai nem is túl erőteljesek.

Az utóbbi években több európai szintű és hazai kezdeményezés is elindult a nemek közti bérszakadék leküzdésének érdekében. Az egyik lehetséges megoldás az álláshirdetésekben kötelezően megjelenítendő várható bér, amely nemtől függetlenül előre fixálja a fizetés nagyságát. A másik megoldás pedig az apás gyes népszerűsítése, ami egyrészt a férfiak szülői szerepére gyakorolna pozitív hatást, másrészt a nők munkaerőpiaci lehetőségeit támogatná.

Forrás: vg.hu