Reformra vár a szakoktatás

A tudásalapú, innovatív gazdasági szakképzést segítő javaslatokat dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – jelentette be Futó Péter, az érdekképviselet elnöke. Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a szervezet számára a németországi duális szakképzés 2030-ig elfogadott straté­giáját nevezte mérvadónak.

Az érdekképviselet szerint például azoknál, akiknél ez szükséges, már az általános iskola első osztálya előtt be kellene iktatni egy plusz, alapozó évet, a negyedik osztályban pedig alapkompetencia-vizsgát kellene tenni írásból, olvasásból, szövegértésből és számolásból. Lenne ilyen vizsga az általános iskola utolsó évében is, amely megegyezne a felvételi vizsgával, továbbá mérnék vele a pedagógusok és az iskola teljesítményét.

A javaslat szerint újra 18 évre kellene emelni a tanköteles kor határát
Fotó: MW – ARCHÍV

A lemorzsolódást 10 százalék alá kellene szorítani, és az általános iskolába lépők legalább 80 százalékának érettségit kellene szereznie.

Az MGYOSZ az általános iskola után egy-, illetve kétéves felzárkóztató képzést javasolna az arra rászorulóknak. Kezdeményezi a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra történő visszaemelését, továbbá a szakma- és a pályaalkalmassági vizsga bevezetését.

Gablini Gábor szerint a szakgimnáziumokból legalább olyan arányban kellene a diákoknak továbbtanulniuk, mint a gimnáziumokból. El kell érni, hogy a szakgimnáziumi képzés rangot és hozzáadott értéket is jelentsen a családoknak.

A szervezet többelemű motivációs csomagot léptetne életbe: állami ösztöndíjként a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók a mindenkori minimálbér 40 százalékát kapnák meg, a szakgimnáziumiak a 60 százalékát, mindezt a munkaadók tanulószerződési juttatással kiegészítenék 100 százalékra. Számos munkáltató ma is minimálbérközeli bért ad a tanulóinak.

Az MGYOSZ javaslata szerint a szakiskolai, a szakközépiskolai és a szakgimnáziumi tanulók jogviszonya 15 éves koruktól beleszámítana a későbbi nyugdíjba.

A kezdeményezés szerint a gyakorlati oktatók átlagfizetését a minimálbér legalább háromszorosára kellene emelni, a gyakorlati oktatók bérét és az eszközöket pedig a szakképzési hozzájárulásból lehetne fizetni. A diákoknak csúcstechnológiai központokban kellene megismerniük a legújabb technológiákat, és ezekben lehetne hitelesíteni a szakképesítéseket is. A bizonyítványokat független vizsga- és kompetencia-központokban, egységes, országos feltételrendszer alapján adnák ki.

Forrás: vg.hu