Új, dupla lemezzel jelentkezett Herczku Ágnes

A zenekarban Hegedűs Máté “Kishega” (hegedű), Fekete Antal “Puma” (brácsa), Fekete Márton “Kispuma” (brácsa) és Molnár Péter (bőgő) szerepel.

Hozomány címmel különleges kiadvánnyal jelentkezett Herczku Ágnes. Az énekesnő együtt adta közre az erdélyi Visában folytatott gyűjtőútja eredeti anyagát és a mezőségi dalok autentikus énekes-zenekari változatát.

2005 március elején jártam először gyűjtőúton Visában. Kallós Zoli bácsi pontosan elmondta, kihez, melyik házba menjünk. Meghagyta azt is, hogy a ‘csúnyákot’, vagyis a pajzán rikoltozásokat is kérdezzük meg.

Amikor megérkeztünk Amáli nénihez, hatalmas kacagást hallottunk, minden olyan volt, mint azt a Kallós Archívum sorozatban 2001-ben megjelent visai gyűjtés lemez füzetkéjében olvastuk – idézte fel Herczku Ágnes. Visa egy néhány száz fős, zömében magyarok lakta falu Erdélyben, Kolozs megyében. Az énekesnő kiemelte: hihetetlenül gazdag zenei kincs van egy ilyen pici mezőségi faluban.

Mint felidézte, a közelmúltban 91 évesen elhunyt zenetudós, Kallós Zoltán tanácsolta neki, hogy ne mindig Magyarszovátra menjen népdalt gyűjteni, hanem Feketelakra, Buzára meg Visába is – és az utóbbi településen Papp Andrást és Amáli nénit, azaz Nagy Dánielné Kis Amáliát keressék. Papp András jó furulyás hírében állt, a felesége gyönyörűen énekelt. Amikor 2005-ben odalátogattunk Pál István Szalonnával és Albert Szilárddal, Teri néni már nagyon beteg volt, de András bácsiról is kiderült, milyen jó énekes.

A 89 évet megélt Amáli néni (Nagy Dánielné Kis Amália) két évvel később, 2007-ben hunyt el; lányai, a Herczku Ágnes lemezén szintén hallható Juliska és Annus ma is Visában élnek. Papp András 2016-ban halt meg.

A Fonó által kiadott Hozomány című dupla CD első lemeze, a Revival visai eredetű hangszeres népzenei összeállítás Koncz Gergely prímás vezetésével, Herczku Ágnes és Németh Ferenc énekével, a második lemez, a Gyűjtés a 2005-ös gyűjtőúton rögzített felvételekből válogat. A hazai népzenei lemezkiadás történetében nemigen volt még példa ilyen párosításra.

Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató a magyar állam támogatásával felépített Magyar Tannyelvû Elméleti Líceum avatásán Erdélyben, a Kolozs megyei Szamosújváron 2016. szeptember 16-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Két éve jöttem el a Magyar Állami Népi Együttestől, akkor határoztam el, hogy közkinccsé teszem az elmúlt tizenöt évben tett gyűjtéseimet. Ennek a legegyszerűbb módja, ha feltöltöm a YouTube-ra, de úgy döntöttem, más emberek tudását máshogy, méltóbb módon is fel lehetne használni. Ezért inkább CD-re válogattam a visai gyűjtés legjobb darabjait és mellé tettem egy másikat, amelyen mi interpretáljuk a visai dalokat. A CD-k eladásából befolyó összegből az adatközlőket tudjuk támogatni – fejtette ki Herczku Ágnes.

Megjegyezte, hogy a Zenetudományi Intézetben „kilószámra” állnak a Kallós Archívum gyűjtései, de ezeket nem egyszerű ott meghallgatni. Viszont létezik egy online adatbázis az intézet honlapján, ahonnan hozzá lehet férni a 2001-ben CD-n megjelent Kallós-válogatásnál szélesebb anyaghoz is. A Hozomány első lemezén, a Revivalön hallható dalokat részben erről válogattam, részben a 2005-ös visai gyűjtésünkből, illetve Koncz Gergő tudására is építettem. Ő nagyon sokat járt a Visa szomszédságában lévő Magyarpalatkára, mestere lett a mezőségi zenének.

Herczku Ágnes zenekarában Hegedűs Máté „Kishega” (hegedű), Fekete Antal „Puma” (brácsa), Fekete Márton „Kispuma” (brácsa) és Molnár Péter (bőgő) szerepelt még a Revival-lemezen. Németh Feri és én is éneklünk egy-egy fajta katonakísérőt, de megdupláztunk egy lassú cigány dallamot is, más-más szöveggel. Számos népdalt rengeteg variációval ismertek az adatközlők, még egy családon belül is.

Az énekesnő elképzelése szerint a Hozomány egy sorozat első darabja. A további lemezeket is Kallós Zoltán emlékének fogom ajánlani és maradna a most kialakított arculat és dizájn. Hét-nyolc faluban tett gyűjtéseimből tudok válogatni, a következő valószínűleg a szováti anyag lesz. Ott négy asszonynál is jártam, de hajlok rá, hogy a hozzám legközelebb álló Maneszes Láli Józsefné Tóth Mariskát válasszam. Nála jártam a legtöbbször, tőle tanultam legtöbbet. Sajnos már ő sincs köztünk.

forrás: zaol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.