Harminc éves a Zalai Népfőiskolai Egyesület

Az alapító tagok és vendégeik rendhagyó közgyűlés keretében idézték fel tegnap a Zalai Népfőiskolai Egyesület létrejötte óta eltelt harminc év eseményeit, élményeit.

Hétfőn tartotta jubileumi közgyűlését a Zalai Népfőiskolai Egyesület, mely 1988. november 5-én, az országban elsőként alakult meg a megyék közül. A XX. század elejére viszszanyúló, az 1920-as, 30-as években működött katolikus legény- és leányegyletek mintáját is követő hazai népfőiskolai mozgalom fő célja és feladata a civil formai keretek között zajló felnőttképzés és az iskolarendszeren kívüli képzés szolgálata.

A zalai szervezet fennállása óta a népi kismesterségek, a kistermelők számára fontos mezőgazdasági szaktudás átadásában vállalt önkéntes szerepet, s előadói között tudhatta a zalai értelmiség javát. Külön programokat szervezett a hátrányos helyzetű emberek számára, feladatai közül kiemelkedik a börtönben fogva tartottak reszocializációs programja. Az egyesület ünnepét dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke levélben köszöntötte.

Molnár Károly polgármester köszöntő szavai után a baki faluház adott otthont annak a baráti összejövetelt is magába foglaló egyesületi közgyűlésnek, amelyhez az emeleten a népfőiskolai mozgalom zalai történéseit felidéző dokumentumokat előtáró kiállítás kapcsolódott.

A felnőttképzés sajátos változatát képviselő ismeretterjesztő, közösségépítő és a polgári attitűdöt növelő népfőiskolai mozgalom még az 1820-as években Dániában alakult ki, a nyelv ápolásának és a hazafiság erősítésének talaján. Mint a tegnapi, az alapítást napra pontosan ünneplő találkozón dr. Szigeti Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke elmondta, hazánkban a XX. század elején jelent meg ez az ismeretterjesztési forma, aminek olyan jeles szorgalmazói és vezetői voltak, mint Benda Kálmán, Németh László, Ugrin József, Móricz Zsigmond. Utóbbitól származik a civil mozgalom jelmondata: „jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni…” Ennek ellenére a rendszerváltás után csak 1997-ben került bele a közművelődési törvénybe a népfőiskola, éppen egy dán petícióval is megtámogatva.

Szigeti Tóth János elismeréssel adózott a zalai tagozat úttörőinek, hiszen az országos társaság 1988 augusztusi megalakulása után Zala volt az első, amely létrehozta saját egyesületét. A zalai egyesület alapítói, köztük Baloghné Bacsa Ibolya, a baki faluház vezetője szólt a kezdetekről. Emlékeztetett, annak idején a népfőiskolai előadások győzték meg a bizonytalan bakiakat arról, mennyire fontos a csatornahálózat kiépítése a településen. Dr. Szinku Mihály, az egyesület jelenlegi elnöke a méhész előadássorozatot emelte ki emlékei közül, hiszen ezután szólították dr. Vergiliusnak, mivel az ókori költő mézzel kapcsolatos sorait idézte az előadásaiban.

Fehér Lászlóné, a zalai egyesület titkára vetített képes előadásban idézte fel az alapító elnök, Jagasics Béla vezetése alatt kialakuló tevékenységet, amely kezdetben a gyakorlati élethez szükséges előadásokkal igyekezett a közösségek hasznára lenni. Az egybegyűltek tájékoztatást kaptak arról a misszióról is, amelyet a zalaegerszegi börtönben végzett munka jelent az egyesület életében. „A szabadság levegőjét hoztátok közénk”, idézte Szinku Mihály az ottani előadások, színjátszó programok egyik résztvevőjét.

Forrás: zaol.hu