XVI. Fazekas és Keramikus Fesztivál: Lapított butella készült a fazekasok versenyén

Mintegy negyven fazekas és keramikus részvételével zajlott a hét végén a szakma hagyományos, immár 16. alkalommal megrendezett találkozója Zalaegerszegen, a gébárti szabadidőközpontban. 

Szlovén mesterek portékái is helyet kaptak

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület programjára az ország jelentős hazai fazekasközpontjainak képviselői mellett szlovén mesterek is elhozták portékáikat. A pénteki nyitónap a szakmának szólt, ekkor egyebek mellett a lábas lábosok történetéről adott áttekintést dr. Nagy-Pölös Zoltán néprajzkutató. A 3-4 lábon álló archaikus főzőedények eredetileg fémből készültek, s a századok során alakultak át a népi kerámiává. A kemencében, parázs fölött használták, sütötték, pergelték benne a húst, keverték a rántást.

A nagyközönségnek szóló programok közt mindig érdekes színfolt a fazekasverseny. Ez alkalommal tucatnyi mester nevezett – tudtuk meg Skra­but Évától, a szervező egyesület elnökétől. Szombaton négy oldalról lapított alföldi butella elkészítése volt a feladat, a „szpíker” szerint úgy, hogy eleve pálinka is legyen benne. A vasárnapi állandó feladat a minimum 40 centi átmérőjű tál korongozása, e két munkát értékelte a Marx Mária etnográfus, Csupor István néprajzkutató és Fazekas Ferenc, a Népművészet Mestere alkotta zsűri.Képgaléria: XVI. Fazekas és Keramikus Fesztivál

A tavalyi nyertes is indult

A tavalyi versenyt a tiszafüredi Török Zsóka nyerte, nagy szó ez a férfias mezőnyben. Úgy érezte, ez arra kötelezi, hogy idén is induljon.

– Az alföldi butellák a leg­gyakrabban két oldalról lapítottak, a mi vidékünkön azonban a közel egyenlő oldalú, négyzetes hasábra emlékeztető forma szintén jellemző – mondja. – Mivel korongon készül, először természetesen hengeres formát húzunk fel, s csak később lapítjuk. A szögletesítés kényes folyamat, több lépcsőben zajlik, én palatáblával végzem. Nagyon kell figyelni az idő múlására, mert az agyag csak a száradás bizonyos stádiumaiban lapítható szépen. Régebben erőteljesebben jelent meg az edény szögletessége, agyaghurkákból még hangsúlyos vállat is kapott, manapság azonban kézbe illőbb, ívesebb a megjelenése. Nem szabad bigottan ragaszkodni a múlthoz, a tradíciókkal inkább élni kell, hiszen a ma emberének készülnek a kerámiák.

A rendezvény keretében kiállítás is nyílt (június 5-ig látogatható) a magyarszombatfai id. Albert Attila fazekasmester műveiből a Kézművesek Házában. A szakma jelese már a 70-es években kereste az utat a hagyományos őrségi formavilág és az újító törekvések ötvözésére.

Forrás: zaol.hu