5,7 millió éves krétai lábnyomok írhatják át az emberi evolúció történetét

Olyan lábnyomokat fedeztek fel Krétán, melyek megváltoztathatják az emberi evolúcióról kialakított képet. Az ember lábnyomára emlékeztető maradványok 5,7 millió évesek – a kutatók korábban úgy vélték, ekkoriban felmenőink még Afrikában éltek.

Mióta megtalálták az első Australopithecus-kövületeket, a szakértők úgy hitték, hogy az emberiség gyökerei Afrikából erednek. Az újabb dél- és kelet-afrikai leletek – például a 3,7 millió éves tanzániai Laetoli lábnyomok – pedig megerősítették azt az elképzelést, hogy távoli őseink sokáig elszigetelten a kontinensen maradtak. Az új, krétai felfedezés azonban alaposan megváltoztathatja a korábbi hipotéziseket.

Az emberi láb, és különösen az ujjak igen jellegzetes nyomot hagynak. Közeli rokonaink, az emberszabású majmok talpai inkább az emberi kézre emlékeztetnek. A Laetoli lábnyomok – melyeket az Australopithecusoknak tulajdonítanak – ugyan hasonlítanak a mi lábnyomunkra, a maradványokat kialakító állat sarka ugyanakkor keskenyebb, talpa pedig kevésbé ívelt volt.

A nyugat-krétai Trakhilosznál azonosított nyomok viszont egyértelműen emberszerűek.

A nagylábujj például méretében, formájában és pozíciójában is hasonlít a miénkre. A szakértők szerint nem kérdéses, hogy a leletek egy korai emberféléhez tartoztak, amely a Laetoli lábnyomot hagyó lénynél primitívebb lehetett.

Per Ahlberg, az Uppsala Egyetem munkatársa és a kutatócsapat tagja szerint az új nyomok különlegessége a koruk és a lelőhelyük. Az 5,7 millió éves rejtélyes állat később élt, mint a legkorábbi ismert emberféle, ugyanakkor jóval korábbi, mint a majomszerű lábnyomot hagyó Ardipithecus ramidus. A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy az emberek felmenői jóval korábban hagyták el Afrikát, mint eddig hittük.

Abban a korszakban, amikor a trakhiloszi lábnyomok létrejöttek, a Szahara még nem létezett, a szavanna pedig Észak-Afrikától a Kelet-Mediterráneumig terjedt. Ekkoriban Kréta még nem vált le a görög szárazföldtől. Ennek ellenére mégis meglepő, hogy ősi rokonaink milyen messzire jutottak.

Per Ahlberg úgy véli, felfedezésük nagy vitát fog kavarni a tudományos körökben.

forrás: 24.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.