A NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidát

Kétéves út után az OSIRIS REx végre odaért céljához, a Bennu aszteroidához – nem fog azonban leszállni rá, csak megközelíti, és keringeni kezd körülötte, hogy aztán majd 2020-ban kinyújthassa „karját”, amivel mintákat hoz a Földre az aszteroida felszínéről. A mai manőverrel csak a misszió első fele zárult le, az érkezés után még majdnem két évet kell várni ahhoz, hogy a szonda elindulhasson visszafelé a Földre.

MEGISMERHETJÜK A NAPRENDSZER TÖRTÉNETÉT

Az 500 méter átmérőjű Bennu igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta – írja a Wired. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket. „Az aszteroida története a Naprendszer története is” – nyilatkozta korábban Bashar Rizk, aki az OSIRIS REx projekt egyik szenior kutatója. „Ha megértjük a Bennut, akkor megértünk valami nagyon fontosat a Naprendszerünkkel kapcsolatban is.”

A Bennu egyébként egy potenciálisan veszélyes kisbolygó a Földre nézve,

mert pályájának vannak pontjai, amelyek összeérnek a Föld keringési pályájával. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában megtörténik az ütközés, és ha így is lenne, arra csak a 22. században kell számítani – de ez a misszió most segíthet megelőzni a katasztrófát, ha mégis megtörténne. Az OSIRIS REx tanulmányozni fogja az úgynevezett Jarkovszkij-hatást is, ez az erő a világűrben forgó testre hat az egyenetlen hősugárzás következtében – a mi esetünkben ez azért fontos, mert akár a kiszámított pályától el is térhet miatta a kisbolygó, és megnövelheti az esélyét egy esetleges ütközésnek. Az űrszonda méréseivel ezt kiszámíthatjuk, és jobban felkészülhetünk egy esetleges katasztrófára.

A gömbszerű objektum nagyjából úgy néz ki, mint egy fejére fordított búgócsiga, a keringési irányával ellentétesen forog a tengelye körül. A gravitációs vonzása gyenge, de ehhez képest viszonylag gyorsan forog a tengelye körül. A Bennut alkotó széntartalmú anyag szupernóvák és vörös csillagok maradéka, az aszteroida 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki valamikor a Naprendszer születésének idején.

Ennyit láttunk eddig a Bennuból – fotó: NASA

Az OSIRIS REx 2016 szeptember 8-án indult el a Bennu felé, méghozzá úgy, hogy kihasználta a bolygó gravitációs vonzását, és egy földkörüli kör után kezdte meg a távolodást tőlünk. Az elmúlt két évben még egyszer a közelünkbe került, most viszont már a Bennu felé tart, a terv pedig az, hogy nagyon furcsa módokon elkezdi majd megkerülni az aszteroidát, hogy felmérje az anyagát és a sűrűségét.

KÖRÖZ, VIZSGÁL, MINTÁT VESZ

A megközelítési szakasz 2018 augusztusában kezdődött, ekkor már csak 2 millió kilométer választotta el az eszközt az aszteroidától. A szonda először lelassított mintegy 0.53 km/s-os sebességre, majd mikor odaért, nekikezdett a manővereknek: többször elhúz majd a sarki területek fölött, és az egyenlítőt is megvizsgálja, hogy minél részletesebb képet kapjon már az előzetes felmérés során is. Ez azért fontos, mert a kutatóknak minél hamarabb, és minél pontosabban el kell dönteniük, hogy két év múlva honnan fognak mintát venni az objektumból – elengedhetetlen, hogy megfelelő helyet találjanak, ahonnan értékes mintha születhet, és ahol nem fenyegeti semmilyen veszély az űrszondát sem.

A tervek szerint az OSIRIS REx szilveszter környékén fogja tudni úgy megközelíteni az aszteroidát, hogy a gyenge gravitáció ellenére képes legyen pályára állni körülötte.

Fotó: NASA

De mi jön ezután pontosan? A megfigyelési fázis négy részből áll: az első során az OSIRIS REx természetes kürtők, kiemelkedések és az aszteroida körül keringő törmelék után kutat, aztán a kutatócsapat átáll a csillagokhoz mért navigációról a Bennu felszínéhez mért navigációra. Ezután következik, hogy az OSIRIS REx műszerei megvizsgálják a globális spektrális, termikus és geológiai tulajdonságait a kisbolygónak, majd egyre jobb minőségű képeket készít a felszínről, és kijelöli azt a helyet, ahol végül a mintavétel megtörténik majd.

Amennyiben minden az elvárásoknak megfelelően alakul, az OSIRIS-REx 2021 tavaszáig marad a Bennunál, ezt követően pedig megkezdi 2 és fél éves útját vissza a Földhöz. A misszió azért történelmi, mert soha ilyen kis objektum körül nem keringett még ember alkotta műszer, és nem is hoztunk ilyesmiből haza mintát – most végre lesz rá lehetőségünk.

Forrás: 24.hu