Igen gyorsan szállíthatna haza marsi mintákat a NASA szerkezete

A NASA szakértői egy olyan szerkezet megalkotásán dolgoznak, mellyel már a 2020-as évektől rendkívül gyorsan hozhatnának a Földre marsi kőzetmintákat.

A koncepciót augusztus 28-án, az amerikai akadémiák bizottságának ülésén mutatták be. Az űreszköz feladata az lesz, hogy a NASA 2020-ban meginduló Mars-missziója során mintákat gyűjtsön, majd minél hamarabb visszajuttassa azokat a Földre.

Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa szerint az új szerkezet központi eleme a le- és felszállás. A terv egy a sok koncepció közül, melyek a legkorábban 2026-ban induló mintagyűjtőre vonatkoznak. Az űreszköz az elképzelés alapján a Mars 2020 misszió leszállási pontjához közel érné el a bolygót, elindítaná a mintagyűjtő marsjárót, amely összeszedné a korábban begyűjtött kőzeteket, majd visszatérne azokkal a leszállóegységhez.

A mintákat az űreszköz felszállóegységében helyeznék el, amely Mars körüli pályára állítaná a rakományt. Egy másik, korábban felbocsátott eszköz később találkozna a szerkezettel, és átvenné a mintákat, hogy elszállítsa azokat a Földre.

A szakértők elképzelése szerint a kőzetek a leszállóegység indulása után nagyjából 2,5 évvel meg is érkeznének a bolygónkra.

A meglehetősen gyors ütemterv miatt a szerkezetnek mindössze kilenc hónap állna rendelkezésre a minták összegyűjtésére és pályára állítására.

Zurbuchen úgy véli, hogy a gyorsaság érdekében az űreszköz indulásával párhuzamosan egy szondát is fel kellene bocsátani, amely kifejezetten kommunikációs célokat szolgálna. Egy 2026-ban induló misszió esetén akár a már meglévő szerkezeteket, például a Mars Reconnaissance Orbitert (MRO) is fel tudnák használni. Mivel idővel a mai szondák használhatatlanok lesznek, jó lenne, ha minél előbb elindulna a mintagyűjtő.

Olcsó megoldás lehetne az is, ha a NASA nemzetközi és kereskedelmi partnerekkel kötne megállapodásokat. Ezzel ugyanis elkerülhetnék egy újabb költséges kommunikációs szerkezet felbocsátását. Amennyiben a mintagyűjtő leszállóegység a következő években elindulna, elképzelhető, hogy nem is lenne szükség a Next Mars Orbiter (NEMO) nevű új szondára, melyet a tervek szerint az MRO helyettesítésére lőnének fel 2022-ben.

Zurbuchen az ülésen azt mondta, a mintagyűjtő indítása olyan tudományos sikerekkel járhatna, melyek megváltoztathatnák a gondolkodásunkat. A szakértő arra kérte az akadémiák bizottságát – amely a NASA évtizedes bolygótudományi felmérésének végrehajtását ellenőrzi -, hogy fontolják meg, mekkora jelentőséggel bírna a marsi kőzetek Földre szállítása.

forrás: 24.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.