Valami furcsa történik az emberi evolúcióval

Az evolúcióval kapcsolatban még mindig sok tanulnivalónk van – legalább is erre világít rá egy holland tanulmány, amelyet a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóiratban publikáltak holland az Aarhus Egyetemről és a koppenhágai állatkerttől. A tanulmány szerint az emberi evolúció sokkal lassabban zajlik ma, mint az az emberszabásúaknál megfigyelhető, ez pedig rengeteg új kérdést vet fel.

Az emberi evolúció tempójával kapcsolatban nincs új a nap alatt, korábban is nagyon jól tudtuk mérni, hogy milyen változások zajlanak milyen időközönként az emberi faj története során. Csakhogy arról fogalmunk sem volt, hogy ehhez képest távoli “rokonaink”, az emberszabásúak hogy állnak –

most kiderült, hogy sokkal gyorsabban haladnak, mint mi.

A kutatók génszekvenáltak hét csimpánzcsaládot, két gorillacsaládot és egy orangutáncsaládot. Kiderült, hogy az emberi evolúció nagyjából egyharmadával lassabb, mint a többi főemlősé. A kutatók nem biztosak benne, hogy ezt mi okozhatja – talán a környezetünk változása, vagy az, hogy egyre tovább élünk. De talán nem is az ok a fontos, hanem az, hogy ez a jelenség átírhatja az egész evolúciós idővonalunkat, kezdve onnan, hogy mikor kezdődött el kifejlődni a majmokkal közös ősünkből az ember.

Juvenile of Central Bornean orangutan  ( Pongo pygmaeus wurmbii )  in natural habitat. Wild nature in Tropical  Rainforest of Borneo. Indonesia
Kép: Thinkstock

A helyzet csak azért érdekes, mert az ugyanolyan evolúciós fejlődés melletti számítások korábban sem egyeztek meg az ősmaradványok datálásával. Eddig nagyjából úgy számoltuk, hogy az ember és az orangután valamikor 35 millió évvel ezelőtt váltak szét a közös őstől. A feltárt maradványok viszont legkorábban 20 millió évvel ezelőttre teszik az eseményt. Az új számítások szerint ez a szétválás inkább 15,9 millió évvel ezelőtt történhetett meg.

A csimpánzoktól az új adatok szerint nagyjából 6,6 millió éve különültünk el, a gorilláktól pedig 9,1 millió évvel ezelőtt. Az egész felfedezés nemcsak a most élő emberszabásúak, hanem

a már kihaltak idővonalára is hat, így például a neandervölgyi emberekre is.

Az új felismerés ráadásul nem kizárólag a múltba tekint vissza: azzal, hogy jobban megértjük a populációk változását, a most veszélyeztetett emberszabású majmokról is többet tudunk meg, ezzel pedig ügyesebben jósolhatjuk meg, hogyan hat majd rájuk a klímaváltozás hosszú távon.

Forrás: 24.hu