Hosszútávú stratégiát szeretne az ágazat

Nemrég elkészült az építésgazdasági stratégia munkaanyaga a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, de az előző ciklusban már nem került kormány elé. Az új ciklusban éppen ezért az új kormány prioritásaival kiegészített változat mielőbbi elfogadását várja és szorgalmazza a szakma. Az első nyilatkozatok alapján arra számítanak, hogy az új kormányprogram középpontjában a családok állnak majd, mert hangsúlyos elem lesz a demográfiai helyzet javítása – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Mindez elképzelhetetlen a lakáshoz jutás, a felújítások, a panelprogram, a piaci és szociális alapon álló bérlakás-konstrukciók beindításának támogatása nélkül.

Évi 30 ezer új lakás kellene

A szakszövetségi vezető szerint teljesen a helyére kell kerülniük az uniós értékek szerinti lakásszámoknak is, ami magyarországi léptékben a tavalyi 14 ezerrel szemben legalább 30 ezer új lakás építését és évente 300 ezer felújítását teszi szükségessé a jelenlegi 180 ezer helyett.

A Modern városok program mintájára a Modern falvak program beindítása is fontos és időszerű a kistelepülések jövője szempontjából. Koji László mindenekelőtt arra számít, hogy a kormány pontosan meghatározza, melyek azok az indítani kívánt közép- és hosszú távú programok, amelyek építési beruházással járnak, és amelyekre a szakmának is fel kell készülnie. Az infrastruktúra-fejlesztések mellé pontos ütemezésre és forrásokra van szükség, de még sok a kérdőjel.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Az építőipar, építésügy kormányzati képviselete és felügyelete terén az ÉVOSZ elnöke szerint az előző ciklusban voltak a szakma számára nehezen követhető munkamegosztások. Egy letisztultabb kormányzati struktúra, kisebb bürokrácia hatékonyabbá tehetné az érdemi munkát. Koji László jelentős pozitívumnak tartja, hogy a kormány belátta, tűzoltó munkára lesz szükség az építőipar támogatása területén. Ennek jegyében különítettek el az ágazat gépesítésére 20 milliárd forintos támogatási keretet, és ebből indulhatott el 13 milliárddal a munka melletti képzés támogatása.

Az Évosz-nál felmerült, hogy a felnőttképzést nem a dolgozó, hanem a munkaadó számára kellene kötelezővé tenni.

Az építési ágazat súlyponti problémáit bemutató részletes értékelését és ezek megoldási javaslatait a napokban teszi közzé az ÉVOSZ.

Rezsicsökkentést felújítással

A lakásépítések teljes gőzzel beindultak, de a meglévő lakásállomány korszerűsítése terén bőven maradt tennivaló.

Az utolsó három évben részben a CSOK, illetve a NOK bevezetésének, részben az új lakásépítések esetében alkalmazott 5 százalékos áfának a hatására örvendetes fordulat következett be az építőiparban, csakhogy ezt beárnyékolta az építésigazgatás és az épületenergetikai előírásokban alkalmazott kedvezményezettség

– szögezte le Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kötelező energetikai előírások alóli felmentés és az építési engedélyt meghatározott esetekben felváltó egyszerű bejelentés indokolatlan kivételeket képez, és hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

Nem indult be a lakóépületek széles körű korszerűsítése az uniós vissza nem térítendő forrásokkal, nem hoztak lényeges előrelépést az otthonteremtési, majd az Otthon melege programok a lakásszövetkezeti, társasházi körnek, e programokat a teljes magyar lakásállományra nem lehetett alkalmazni, csak egyénileg

– mutatott rá a LOSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére az épületenergetikai és kötelező energiamérési uniós direktívák hazai adaptálása sem történt meg. Az energiamegtakarítási jogalkotás részben ellentétes az uniós direktívákkal, vagy vállalhatatlan feltételeket teremtett a költségviselés szempontjából.

Indokolt lenne a telepszerű, többszintes lakóépületek (döntően lakásszövetkezeti, társasházi épületek) számára a kiszámítható, tervezhető, vissza nem térítendő támogatású energiahatékonysági és korszerűsítési program indítása.

Farkas Tamás szerint rendkívül fontos lenne kötelező továbbképzéshez kötni a társasházkezelést és az ingatlankezelést. Probléma a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők elöregedése is, ami később súlyos ingatlanfenntartási gondokhoz vezethet. Ezért indokolt lenne a szakmai tekintély növelése és az épületállomány felújítási, előtakarékossági kötelezettségének újragondolása. Elképzelhetetlen a hatékony épület-korszerűsítési program egy átfogó ingatlankataszter létrehozása nélkül, amelyet csak központilag, kormányzati szinten lehet megvalósítani – sorolta a LOSZ elnöke.

Az ingatlanpiacnak áll a zászló

Elhúzódó, hat éven át tartó krízisen lépett túl két éve, tavaly pedig már a válság előttit meghaladó szintre ért az ingatlanfejlesztési piac. Az élénkülés 2015 második felében kezdődött, a fejlesztők ekkor vették elő a korábban előkészített projekteket, és újakba is belefogtak – emlékeztet Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A fellendülés oka egyértelműen az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK, illetve a költségvetés stabilitása.

A múlt évre kétmilliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, ami az idén is elérhető, sőt meghaladható az IFK elnöke szerint. Látványosan nőtt ugyanis a befektetések összértéke, és a belföldi befektetők aránya is. A költségvetési hiány évek óta stabilan 3 százalék alatt van, az infláció csökkent, minimális szinten stabilizálódott, a lakossági fogyasztás nőtt, javult a makrogazdasági környezet – részletezi Takács Ernő. Két éve a hitelminősítők a bóvliból visszaemelték Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába, javult az ország megítélése, az ingatlanfejlesztők pedig újra beindultak. Mindeközben a CSOK-kal új vásárlói réteg jelenhetett meg a lakáspiacon, a kedvezményes áfa miatt megéri lakóingatlan-projektekbe is kezdeni.

További lendületet adott az ingatlanfejlesztésben, hogy a lakossági megtakarításokra a bankok által fizetett betéti kamatok és a jegybanki alapkamat is nagyon alacsony, az állampapírhozamok is estek, így akinek volt megtakarítása, az az ingatlanpiac felé fordult.

Az ingatlanérték emelkedése és az ingatlanok hozama is kecsegtető, ezért a befektetői tőke elkezdett átáramolni e piacra. E befektetések értéke évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta, szemben a 26 százalékos közép-európai átlaggal. A külföldi befektetők mellett egyre hangsúlyosabban megjelentek a tőkeerős belföldiek is, az utóbbiak részesedése már 40 százalék.

Jó lépés volt:

  • a lakáspiaci élénkítő eszközök (CSOK, kedvezményes újlakás-áfa)
  • nagy infrastruktúra-fejlesztési programok
  • a gépesítést és képzést segítő támogatások

Üdvözölné a szakma:

  • az ágazat tárcaszintű, egységes irányítását, képviseletét
  • építésgazdasági stratégia elfogadását
  • átfogó lakóépület-energetikai korszerűsítési program beindítását
  • az 5 százalékos újlakás-áfa fennmaradását 2019 után is
  • az állami beruházások ciklikusságának mérséklését

Az idén az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok körében is jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb ösztönzést ad a CSOK-igénylések egyszerűbbé tétele. Ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – teszi hozzá Takács Ernő. A növekedés lendületét visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja a kedvező trendet.

A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is.

Az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfa generálta magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket. A szakemberek hiánya az építőiparban is gondot okoz, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát. Most legalább 20-40 ezer szakember hiányzik az ágazatból.

forrás: vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.